Ételek ... Fotózás ... Ételfotózás!

Ízek és fotók

Ízek és fotók


Az alapok IV. - Élesség

2015. március 03. - Gasztrofotózás

Kellemes napot mindenkinek! 

Aki eddig velünk tartott, már kaphatott már egy kis ízelítőt az élesség rejtelmeinkről. Aki nem, az majd most fog.

Szóval... amikor először ránézel egy fotóra, mi az, amit először keres a tekinteted? Igen, a témát. Akkor is, ha te most másra gondoltál. ;-) A téma egy ételfotón azt a fő részletet jelenti, amiről a képnek szólnia kell. A többi a köret. Na már most, ha ételfotót készítesz, előre meg kell tervezd, ki kell találd, hogy mi lesz a koncepció. Ebbe beletartozik az is, hogy mit fogsz a kész fotódon élesen látni. Amennyiben használsz állványt ( Már pedig használsz, ugye?! ), akkor manuális fókuszálásra állítva a fényképeződ, szépen, precízen be tudod állítani azt a részt a képkivágásban, amit élesen szeretnél látni. Ha az állványt sem rugdosod nagyon és az ételed sem rohan sehova, akkor az az élesség ott is marad. Viszont nem mindegy, hogy csak egy pici rész éles a képeden, vagy akár az egész kép. És most jön a lényeg! Ezt a blende, F érték változtatásával tudod állítani! Objektíved függvényében az F, blendeérték lehet akár 1.2-32 között sokféle. Tudnod kell, hogy minél kisebb a blendeérték, annál kisebb lesz az a sáv a képeden, amit élesen látsz majd. És ez ráadásul csak egy adott gyújtótávolságra vonatkozik... a gyújtótávolság meg van micsoda? Az a mm-ben megadott érték, ami az objektíved látószögét jelenti. Gondolom most már még kevésbé érthető. Hát ez nem egy egyszerű szakma.... Minél kisebb a mm érték, annál nagyobb látószögben "lát" az objektív a gépeden. Egy adott blendeértékkel fotózva nagyobb gyújtótávolság használatakor, nagyobb mélységélességet kapunk. Mélységélesség: Az az érzékelővel párhuzamos sík, amit élesen látunk a képkivásásban. Ennek a mélységélességnek van egy "mélység" ... de hülyén hangzik ... térbeli kiterjedése, ami a beállított élességi síktól a fényképező felé is és attól távolodva is változik a blende értékének és a gyújtótávolságnak megfelelően. Lehet, hogy most vesztettem el pár olvasót... :-)

dof.jpg

Én személy szerint négy különböző objektívet használok ételek fotózására: 35mm, 50mm, 85mm, 135mm. Ezekkel eddig mindent meg tudtam valósítani, amit szerettem volna. Akinek nincsenek nagyobb fényerejű, fix optikái, azok se keseredjenek el, mert egy közgyűrűsor csodákra képes mélységélesség terén. ;-)

....................................................................................................................................................................

Amennyiben úgy látod, hogy jobban el szeretnél mélyülni a fotózásban, hogy olyan képeket tudj készíteni, amilyeneket akarsz, látogass el a Fényképző Fotós Iskola (klikk ide) oldalára, ahol megfizethető, személyre szabott, egyéni oktatás vár!

Kövess nyugodtan! Klikk a jobb felső sarokban!

Az alapok III. - Aranyháromszög - ISO

Szép napot kedves mai olvasóinknak!

Ki fotózott még filmes géppel? Na nekik ismerős lehet az ISO vagy ASA kifejezés. Ez az az érték, ami a film érzékenységét jelentette. Minél érzékenyebb volt, annál rosszabb fényviszonyok között is tudtunk fotózni vele. Na ez a digitális korszakban is meg van, csak most a fényképezőnkben található fényérzékeny lapka érzékenységét tudjuk állítgatni, a fényviszonyoknak megfelelően. Keresd a gépeden az ISO feliratot!

Az ISO állítgatásának van előnye és hátránya is. Előnye, hogyha emeljük az értékét, akkor rosszabb fényviszonyok között is van esélyünk bemozdulásmentes, éles fotókat készíteni. Hátránya, hogyha emeljük az értéket, a képeink zajosabbak, szemcsésebbek lesznek. Ez újabb típusú fényképezőknél kevésbé jelent problémát, legalábbis sokkal magasabb érzékenységi szinten is élvezhető képet kapunk. Nagyságrendileg egy 2004-es gyártmányú DSLR gépen 1600-as ISO-n már nem igazán szép a kép, egy 2014-es gyártmányon még 12800-on is élvezhető. Bár ez azért sok mindentől függhet. A fotó témája, utómunka minősége, és nem utolsó sorban a fotós látásmódja, szándéka a képpel, mind meghatározhatja azt, hogy kell-e a szemcsézettség a fotóra, mert pluszt ad hozzá, vagy épp ellenkezőleg, csökkenti a fotó élvezhetőségét.

Az ételfotózáshoz visszakanyarodva, nem igazán jellemző, hogy valaki szándékosan zajos képet készítene.

Jaaa, és hogyan függ össze az előző záridő-blende témánkkal??

Nagyobb érzékenységnél kevesebb idő is elég a fényképezőnek adott fényviszonyok között, hogy megfelelően világos fotót exponáljon.

Pl. ha megadjuk a gépünknek blende előválasztás (Av, A) üzemmódban, hogy kézből 8-as blendeértékkel akarunk fotózni akkor ő fénymérés után kiírja nekünk, hogy ehhez bizony 1/2 mp-en keresztül kellene exponálnunk. Na mármost kézben tartott géppel ez tuti életlen lesz. Viszont, ha feljebb állítjuk az ISO értékét, akkor már mondjuk csak 1/60 az expozíciós idő, amit a gép ír, így sokkal nagyobb eséllyel lesz éles a képünk. Viszont zajt is kapunk mellé...

A zajt legegyszerűbb elkerülni, ha állványt használunk az ételek fotózásakor, és így mindegy mennyi a záridő, tudunk éles képeket készíteni.

iso 100:

1962176_535780953200213_45268643396768285_o.jpg

Anna Café Váci utca - Budapest

iso 1600:

_mg_07871.jpg

Cinecittá étterem - Budapest

Ez a lángolós kép mondjuk ide is jó. Gondolom látható a különbség. Főleg a homogénebb részeken. Mára ennyi, legközelebbre is keresek valami érdekes témát. ;-) Legyen mondjuk az élesség és blende viszonya.

....................................................................................................................................................................

Amennyiben úgy látod, hogy jobban el szeretnél mélyülni a fotózásban, hogy olyan képeket tudj készíteni, amilyeneket akarsz, látogass el a Fényképző Fotós Iskola (klikk ide) oldalára, ahol megfizethető, személyre szabott, egyéni oktatás vár!

Kövess nyugodtan! Klikk a jobb felső sarokban!

süti beállítások módosítása