Kellemes estét mindenkinek!

Ki fotózott már kék-fehér kéksajtot? Ugye nem mindegy, hogy mi a kék és a fehér?

Mindenki szeretne általában színhelyes fotót készíteni. Elég furán nézne ki egy kéksajt például, ha mindenhol kék lenne... Szerencsére a mai fényképezőgépeken ez aránylag könnyen megy. Használhatjuk az automata fehéregyensúly beállítást (AWB), de ez nem mindig ad tökéletes eredmény. Enyhén szólva. Szinte minden gépen lehet számos előre meghatározott színhőmérsékletet beállítani a világításunk színe alapján. És még jobb a helyzet, ha a fehéregyensúlyt (továbbiakban WB, azaz white balance) Kelvin fokban is meg tudjuk adni. Minél alacsonyabb az érték, annál sárgásabb a fényünk. Minél magasabb, annál kékesebb. A nagyjából fehérnek mondható fényt 5500 Kelvin környékén találjuk. Ettől az értéktől függ, hogy a fotózott fehér terítő és tányér fehér lesz-e, vagy sárga, esetleg kék. Amennyiben használunk utómunkához egy rendes képfeldolgozó programot és még RAW (nyers) formátumban is fotóztunk, akkor utómunka során is szépen be lehet állítani, ha megfeledkeztünk volna róla kattintáskor.

Gondolom egyből látszik, hogy melyik közelít leginkább a normális színhez:

A következő alkalommal lesz pár keresett szavam az eszközökről. Csak, hogy nehogy valaki azt gondolja, hogy csak több milliós felszereléssel lehet jó képet készíteni. Persze azzal könnyebb. ;-)

....................................................................................................................................................................

Amennyiben úgy látod, hogy jobban el szeretnél mélyülni a fotózásban, hogy olyan képeket tudj készíteni, amilyeneket akarsz, látogass el a Fényképző Fotós Iskola (klikk ide) oldalára, ahol megfizethető, személyre szabott, egyéni oktatás vár!

Kövess nyugodtan! Klikk a jobb felső sarokban!

Kellemes napot mindenkinek! 

Aki eddig velünk tartott, már kaphatott már egy kis ízelítőt az élesség rejtelmeinkről. Aki nem, az majd most fog.

Szóval... amikor először ránézel egy fotóra, mi az, amit először keres a tekinteted? Igen, a témát. Akkor is, ha te most másra gondoltál. ;-) A téma egy ételfotón azt a fő részletet jelenti, amiről a képnek szólnia kell. A többi a köret. Na már most, ha ételfotót készítesz, előre meg kell tervezd, ki kell találd, hogy mi lesz a koncepció. Ebbe beletartozik az is, hogy mit fogsz a kész fotódon élesen látni. Amennyiben használsz állványt ( Már pedig használsz, ugye?! ), akkor manuális fókuszálásra állítva a fényképeződ, szépen, precízen be tudod állítani azt a részt a képkivágásban, amit élesen szeretnél látni. Ha az állványt sem rugdosod nagyon és az ételed sem rohan sehova, akkor az az élesség ott is marad. Viszont nem mindegy, hogy csak egy pici rész éles a képeden, vagy akár az egész kép. És most jön a lényeg! Ezt a blende, F érték változtatásával tudod állítani! Objektíved függvényében az F, blendeérték lehet akár 1.2-32 között sokféle. Tudnod kell, hogy minél kisebb a blendeérték, annál kisebb lesz az a sáv a képeden, amit élesen látsz majd. És ez ráadásul csak egy adott gyújtótávolságra vonatkozik... a gyújtótávolság meg van micsoda? Az a mm-ben megadott érték, ami az objektíved látószögét jelenti. Gondolom most már még kevésbé érthető. Hát ez nem egy egyszerű szakma.... Minél kisebb a mm érték, annál nagyobb látószögben "lát" az objektív a gépeden. Egy adott blendeértékkel fotózva nagyobb gyújtótávolság használatakor, nagyobb mélységélességet kapunk. Mélységélesség: Az az érzékelővel párhuzamos sík, amit élesen látunk a képkivásásban. Ennek a mélységélességnek van egy "mélység" ... de hülyén hangzik ... térbeli kiterjedése, ami a beállított élességi síktól a fényképező felé is és attól távolodva is változik a blende értékének és a gyújtótávolságnak megfelelően. Lehet, hogy most vesztettem el pár olvasót... :-)

Én személy szerint négy különböző objektívet használok ételek fotózására: 35mm, 50mm, 85mm, 135mm. Ezekkel eddig mindent meg tudtam valósítani, amit szerettem volna. Akinek nincsenek nagyobb fényerejű, fix optikái, azok se keseredjenek el, mert egy közgyűrűsor csodákra képes mélységélesség terén. ;-)

....................................................................................................................................................................

Amennyiben úgy látod, hogy jobban el szeretnél mélyülni a fotózásban, hogy olyan képeket tudj készíteni, amilyeneket akarsz, látogass el a Fényképző Fotós Iskola (klikk ide) oldalára, ahol megfizethető, személyre szabott, egyéni oktatás vár!

Kövess nyugodtan! Klikk a jobb felső sarokban!

Szép napot kedves mai olvasóinknak!

Ki fotózott még filmes géppel? Na nekik ismerős lehet az ISO vagy ASA kifejezés. Ez az az érték, ami a film érzékenységét jelentette. Minél érzékenyebb volt, annál rosszabb fényviszonyok között is tudtunk fotózni vele. Na ez a digitális korszakban is meg van, csak most a fényképezőnkben található fényérzékeny lapka érzékenységét tudjuk állítgatni, a fényviszonyoknak megfelelően. Keresd a gépeden az ISO feliratot!

Az ISO állítgatásának van előnye és hátránya is. Előnye, hogyha emeljük az értékét, akkor rosszabb fényviszonyok között is van esélyünk bemozdulásmentes, éles fotókat készíteni. Hátránya, hogyha emeljük az értéket, a képeink zajosabbak, szemcsésebbek lesznek. Ez újabb típusú fényképezőknél kevésbé jelent problémát, legalábbis sokkal magasabb érzékenységi szinten is élvezhető képet kapunk. Nagyságrendileg egy 2004-es gyártmányú DSLR gépen 1600-as ISO-n már nem igazán szép a kép, egy 2014-es gyártmányon még 12800-on is élvezhető. Bár ez azért sok mindentől függhet. A fotó témája, utómunka minősége, és nem utolsó sorban a fotós látásmódja, szándéka a képpel, mind meghatározhatja azt, hogy kell-e a szemcsézettség a fotóra, mert pluszt ad hozzá, vagy épp ellenkezőleg, csökkenti a fotó élvezhetőségét.

Az ételfotózáshoz visszakanyarodva, nem igazán jellemző, hogy valaki szándékosan zajos képet készítene.

Jaaa, és hogyan függ össze az előző záridő-blende témánkkal??

Nagyobb érzékenységnél kevesebb idő is elég a fényképezőnek adott fényviszonyok között, hogy megfelelően világos fotót exponáljon.

Pl. ha megadjuk a gépünknek blende előválasztás (Av, A) üzemmódban, hogy kézből 8-as blendeértékkel akarunk fotózni akkor ő fénymérés után kiírja nekünk, hogy ehhez bizony 1/2 mp-en keresztül kellene exponálnunk. Na mármost kézben tartott géppel ez tuti életlen lesz. Viszont, ha feljebb állítjuk az ISO értékét, akkor már mondjuk csak 1/60 az expozíciós idő, amit a gép ír, így sokkal nagyobb eséllyel lesz éles a képünk. Viszont zajt is kapunk mellé...

A zajt legegyszerűbb elkerülni, ha állványt használunk az ételek fotózásakor, és így mindegy mennyi a záridő, tudunk éles képeket készíteni.

iso 100:

Anna Café Váci utca - Budapest

iso 1600:

Cinecittá étterem - Budapest

Ez a lángolós kép mondjuk ide is jó. Gondolom látható a különbség. Főleg a homogénebb részeken. Mára ennyi, legközelebbre is keresek valami érdekes témát. ;-) Legyen mondjuk az élesség és blende viszonya.

....................................................................................................................................................................

Amennyiben úgy látod, hogy jobban el szeretnél mélyülni a fotózásban, hogy olyan képeket tudj készíteni, amilyeneket akarsz, látogass el a Fényképző Fotós Iskola (klikk ide) oldalára, ahol megfizethető, személyre szabott, egyéni oktatás vár!

Kövess nyugodtan! Klikk a jobb felső sarokban!

Ma megnézzük mi is az a záridő vagy más néven expozíciós idő.

Alapvetően elég egyszerű: az az időtartam, ami idő alatt a fényképező beengedi a fényérzékeny lapkára (régebben filmre) a fényt.

Ezt tudjuk manuálisan is állítani, ha az előző bejegyzésben említett "P" vagy automata módból áttekerjük az üzemmód választó tárcsát a Tv (Canon, Pentax) vagy S (Nikon, Sony, Olympus) üzemmódba. Itt a megfelelő tárcsát tekergetve a gépünkön beállíthatjuk a kívánt záridőt. De a használatiban benne van minden, ne féljetek tőle! ;-)

Evidens, hogy rövidebb idő alatt kevesebb fény tud beérkezni a gépbe, míg hosszabb expozíciós idő alatt több, ugyanolyan fényviszonyok között. Na itt ugrunk vissza a blendére és máris megvan az egyik összefüggés:

Nyitott blende = sok beérkező fény = rövid záridő

Szűkebb blende = kevés beérkező fény = hosszabb záridő

Mindez természetesen csak akkor igaz, ha azonos fényviszonyok között nézzük a két variációt és azonos ISO érték mellett. És innen folytatjuk legközelebb: ISO érték. Ami természetesen összefügg a blende nyitottságával, ami összefügg az élességgel és az expozíciós idővel. Egyszerű, nem? :-)

De azért beszúrok ide egy képet és lehet találgatni, hogy milyen záridővel készült:

....................................................................................................................................................................

Amennyiben úgy látod, hogy jobban el szeretnél mélyülni a fotózásban, hogy olyan képeket tudj készíteni, amilyeneket akarsz, látogass el a Fényképző Fotós Iskola (klikk ide) oldalára, ahol megfizethető, személyre szabott, egyéni oktatás vár!

Kövess nyugodtan! Klikk a jobb felső sarokban!

Tegnapi ígéretemhez híven most egy-két olyan alapvető fotózási ismeretet veszünk elő, amit alaposan kell ismernie annak, aki ételeket ( vagy bármi mást ) szeretne értékelhetően és főleg tudatosan fotózni.

Tegye fel a kezét, aki hallott már az összefüggésről a blende, expozíciós idő és az ISO között! Most azok álljanak fel, akik tisztában is vannak vele! Jó. Velük holnap találkozunk...

A többieknek:

Mindegy melyikkel kezdjük, mert mind függ a másik kettőtől, de leginkább a témáról visszaverődő fénytől.

A blende értékét állítva tudjuk nyitni vagy szűkíteni az optikán keresztül, fotózáskor beérkező fény útjának keresztmetszetét. Egyszerű nem? Na akkor most ezt aki akarja kipróbálhatja, ha az Automata (zöld keret) vagy P programról a gépét átállítja Av (Canon, Pentax) vagy A (Nikon, Sony, Olympus) üzemmódba. Ezután a valamelyik tárcsát a gépen tekergetve változik az F érték a kijelzőn, keresőben. Ez az érték minél kisebb, annál nagyobb a blendenyílás, annál több fény tud bejutni az adott fényviszonyok között az exponáláskor.
Nagyobb F érték kisebb keresztmetszetű nyílást jelent, ahol kevesebb fény tud bejutni adott fényviszonyok között. Ha több fény jut be rövidebb expozíciós időt kapunk, ha kevesebb, akkor hosszabb expozíciós időt. Teljesen logikus, nem? De ez még csak a kezdet! A blende nyitottsága meghatározza többek között azt is, hogy mit fogunk élesen látni a kész fotónkon. Kezd durvulni a helyzet... na akkor vizuális típusoknak:

Nagyobb "F" blende érték, nagyobb élességi sík,

a frontlencséhez (első üveg az obin) közelebbi és távolabbi részek is élesek.

Kisebb "F" blende érték, kisebb élességi sík,

egy vékonyka kis sík az, ami élesen látszik.

Ettől távolodva mindkét irányban, egyre homályosabb minden részlet.

Szerintem ezt most még vagy 5X olvasd el, próbáld ki a gépeden mit hol találsz, aztán legközelebb folytatjuk. Persze csak akkor, ha még nem ijesztettelek el a fotózástól. ;-)

....................................................................................................................................................................

Amennyiben úgy látod, hogy jobban el szeretnél mélyülni a fotózásban, hogy olyan képeket tudj készíteni, amilyeneket akarsz, látogass el a Fényképző Fotós Iskola (klikk ide) oldalára, ahol megfizethető, személyre szabott, egyéni oktatás vár!

Kövess nyugodtan! Klikk a jobb felső sarokban!